Az alvásidőzítés hatása a serdülők metakogníciójára és alvásminőségére

Az alvásidőzítés hatása a serdülők metakogníciójára és alvásminőségére

Jelen vizsgálat célja a metakognitív készségek és az alvásminőség vizsgálata volt férfi és női serdülők körében. A teljes minta 108 serdülőből áll, akik 4 csoportra vannak osztva alvásidő (A és B) és nem (F & M) alapján. Az A csoport azokat a résztvevőket képviseli, akik 23:00 óra előtt alszanak, a B csoport pedig azokat a résztvevőket, akik hajnali 1 óra után alszanak el. Különféle metakognitív készségeket mérnek a Metakognitív Tudatosság Inventory (MAI) segítségével, az alvás minőségét pedig az Sleep Quality Scale (SQS) méri. A kapott pontszámokon leíró statisztikákat és 2×2 ANOVA-t végeznek. Az eredmények azt mutatják, hogy a nők magasabb pontszámot érnek el, mint a férfiak a deklaratív tudás, a tervezés, a feltételes tudás és a hibakeresési stratégiák terén. A csoportalapú eredmények azt mutatják, hogy az A csoport magasabb pontszámot ér el, mint a B csoport különböző metakognitív készségekben (deklaratív tudás, eljárási ismeretek, feltételes ismeretek, tervezés, hibakeresési stratégiák, értékelés), míg a B csoport magasabb pontszámot ér el az alvás minőségében, mint az A csoport. Továbbá megfigyelhető, hogy az A csoportba tartozó nők magasabb pontszámot értek el, mint a többi csoport metakognitív képességeit, de a B csoportba tartozó férfiak magasabb pontszámot értek el, mint a többi csoport alvásminőségét. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy azok, akik korán alszanak, magasabb metakognitív képességekkel rendelkeznek, mint azok, akik későn alszanak.

Az alvás a tudat egy egyedi aspektusa, amely olyan viselkedési formákat foglal magában, mint a lefekvés, a szemhéj becsukása, a pihenés és a környezettel való viszonylagos nem tudatosság. Ez egy biológiai folyamat, amelyet cirkadián ritmusok szabályoznak – egyfajta 24 órás biológiai óra, amely a nappal és az éjszaka ciklikus folyamatától függ (Vitaterna et al., 2001). Az alvás különböző szakaszokból áll, amelyeket Hasan és mtsai. (2015) két részre oszlik: NREM (non-Rapid Eye Movement) és REM (Rapid Eye Movement). Az alvás körülbelül 70%-a az NREM során történik, amelynek öt szakasza van.

Az alvás minősége az alvás utáni pihenés mértékére utal. A rossz alvásminőség olyan következményekkel járhat, mint a figyelmetlenség, a fókusz hiánya, álmosság és szédülés, és olyan tényezők is előidézhetik, mint a késői alvás; úgy tűnik, hogy az észlelt stressz a fő tényező az alacsony alvásminőségben a diákok körében (Ahrberg et al., 2012). Az alvás minősége az általános jólét és a kognitív működés alapvető meghatározója. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nem megfelelő alvásminőség csökkent figyelemhez, memóriazavarokhoz és csökkent végrehajtói funkciókhoz vezethet (Hsu & Chang, 2022). Ezenkívül az alvás minősége elengedhetetlen a memória és a kognitív készségek hatékony megszilárdításához, a kutatások azt mutatják, hogy az alvászavarok ronthatják a tanulást és az információfeldolgozást (Zhou et al., 2023).

John Flavell (1979) megalkotta a metakogníció gondolatát, amelyet úgy definiált, mint az emberek tudatosságát és tudását saját kognitív folyamatairól – „a kognitív jelenségekkel kapcsolatos tudásról és megismerésről”. Schraw és Dennison (1994) szerint a metakognitív tudatosság két elemből áll: a megismeréssel kapcsolatos tudásból és a megismerés szabályozásából. A kognícióval kapcsolatos tudás magában foglalja a gondolkodási minták és tévedések tudatát, és deklaratív, procedurális és feltételes tudásból áll (Young & Fry, 2008), míg a kogníció szabályozása magában foglalja a kognitív kontroll végrehajtó folyamatait: tervezést, információkezelési stratégiákat, megértés monitorozást, hibakeresési stratégiákat és értékelést.