Minden papír

Néhány nigériai diák teljesítménye a gyakorlati és elméleti kémiai teszteken, mint a MOCK-SSCE kémiai vizsgákon nyújtott teljesítményük előrejelzője

Emmanuel E. Achor · Peter O. Agogo · Christopher A. OrokpoResearcher · 2011 · 3(12):30–37 · 8 pages

Olvass bele

Néhány nigériai diák teljesítménye a gyakorlati és elméleti kémiai teszteken, mint a MOCK-SSCE kémiai vizsgákon nyújtott teljesítményük előrejelzője

Emmanuel E. Achor, Benue Állami Egyetem, Makurdi
Peter O. Agogo, Benue Állami Egyetem, Makurdi
Christopher A. Orokpo, Benue Állami Tudományos és Műszaki Iskola Igazgatósága, Makurdi
Absztrakt

Ez a tanulmány azt az utólagos elrendezést alkalmazta, amelyben néhány nigériai diák gyakorlati kémiai ismereteinek eredményeit és elméleti kémiaismereti tesztjeit használták fel a MOCK-SSCE kémiában elért teljesítményük előrejelzésére. A Senior School Certificate Examination (SSCE) egy végső vizsga, míg az SSCE mintájára beállított belső vagy állami minősítő vizsga neve MOCK-SSCE. A nigériai Benue államban található Ogbadibo LGA 33 iskolája közül csak 15 iskola felelt meg a természettudományos középiskolai képzés követelményeinek. Ezek közül a 128 fős természettudományos hallgatói létszámmal rendelkező iskolák közül nyolcat véletlenszerűen választottak ki, és használtak mintaként ehhez a vizsgálathoz. A felhasznált műszerek a hallgatók alternatívája volt a kémia gyakorlati tudásának (SATPKC) és a hallgatók kémia elméleti tesztjei (STTKC). Ezeknek a kutatók által kifejlesztett műszereknek a megbízhatósága 0,94 volt Kuder–Richardson (K-R21) használatával a SATPKC és 0,89 az STTKC esetében. Többszörös regressziós elemzéssel az eredmény azt mutatja, hogy a hallgatók teljesítménye a kémia elméleti tudásának tesztjén nem jósolja meg szignifikánsan a MOCK-SSCE kémiaelméleti vizsgán nyújtott teljesítményüket. A SATPKC nem tudta szignifikánsan megjósolni a MOCK-SSCE átlag gyakorlati pontszámait. A SATPKC, a MOCK-SSCE gyakorlati és a MOCK-SSCE elmélet közötti átfogó kapcsolat nem volt szignifikáns (F2,127 = 1,644, p > 0,05). Az STTKC nem tudta szignifikánsan megjósolni az átlagos MOCK-SSCE gyakorlati vizsgapontszámokat. Hasonlóképpen, az STTKC, a MOCK-SSCE gyakorlati és a MOCK-SSCE elméleti átlagpontszámok közötti általános kapcsolat nem volt szignifikáns (F2,127 = 0,177, p > 0,05). Javasolták, hogy az iskolaigazgatók gondoskodjanak arról, hogy a természettudományos tanulók hetente tartsák gyakorlati óráikat, miközben azokat elmélethez kötik, mivel ez nagyban hozzájárul a gyakorlati vizsgákon nyújtott teljesítményük javításához. Hasonlóképpen, az iskolaigazgatóknak és a természettudományos tanároknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kémia elméleti oldalát teljes komolysággal kezeljék, mivel az ugyanolyan fontos, mint a gyakorlati.

1. Bevezetés

Az olyan tudósok és kutatók, mint Oyekan (1999), a tudományt és a technológiát az ipari és nemzeti fejlődés alapvető eszközeinek tekintették. Ezek, ha megfelelően kihasználják, gazdasági és társadalmi boldogságot hozhatnak az állampolgárok jólétének biztosításával és javításával. Következésképpen a természettudományok oktatása és tanulása a tudósok és kutatók nagy gondja lett.

Ahogy az emberek a természettudományok oktatására és tanulására gondolnak iskoláinkban, a tudomány és a technológia helyzetének képe egy olyan országban, mint Nigéria, szembetűnővé válik. Ezt a Nigériai Tudományos Tanárok Szövetsége (STAN) 1998-ban kiadott éves konferencia-kiadványai fejezték ki, melynek témája „Több diák megnyerése a tudománynak és a technológiának”. Ez a téma a tanulók természettudományos vizsgákon való gyenge teljesítményének eredménye. Ez a gyenge teljesítmény gyakran azt eredményezte, hogy a közép- és felsőfokú intézményekben a természettudományos hallgatók gyengébbek voltak.

A tanulók gyenge teljesítménye számos okra vezethető vissza, ideértve a hallgatók gyenge részvételét és a tudomány, különösen a kémia gyakorlati vonatkozásaiban való alacsony szintű expozíciót. Agbo és Mankilik (1999) az akkori nigériai oktatási minisztert idézték, aki azt mondta, hogy a természettudományos hallgatók teljesítménye nem volt biztató annak ellenére, hogy hatalmas összegeket költöttek tudományos anyagok és felszerelések vásárlására. Dajili (2001) aggodalmának adott hangot a tanulók természettudományos vizsgákon való gyenge teljesítménye miatt is. Ez az aggodalom abból a növekvő felismerésből fakadt, hogy a nemzet nem tud olyan gyorsan fejlődni, mint amilyenre vágyott, ha a dolgozó népesség minden szintjén nincs megfelelő tudományos és technológiai munkaerő.

Az elektronikus másolat a következő címen érhető el: https://ssrn.com/abstract=2335369

1. oldal / 8 – az angol eredetiből fordították Nerusával.