AI és a gazdaság

AI és a gazdaság

Áttekintjük azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a mesterséges intelligencia (AI) nagy hatással van a gazdaságra. Számos statisztikai adat – ideértve a robottechnikai szállítmányokat, a mesterséges intelligencia indulását és a szabadalmak számát – a mesterséges intelligencia tevékenységének jelentős növekedésére utal. Áttekintjük az ezen a területen végzett legújabb kutatásokat is, amelyek arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika képes növelni a termelékenység növekedését, de vegyes hatást gyakorolhatnak a munkaerőre, különösen rövid távon. Különösen egyes foglalkozások és iparágak járhatnak jól, míg mások munkaerő-piaci felforduláson mennek keresztül. Ezután megvizsgáljuk a mesterséges intelligencia körüli jelenlegi és potenciális politikákat, amelyek segíthetnek a termelékenység növekedésének fellendítésében, miközben mérsékelhetik a munkaerő-piaci hátrányokat is, ideértve a mesterséges intelligencia-specifikus szabályozó előnyeinek és hátrányainak értékelését, a kiterjesztett trösztellenes betartatást és a mesterséges intelligencia munkaerő-piaci hatásainak kezelésére szolgáló alternatív stratégiákat, beleértve az univerzális alapjövedelmet és a garantált foglalkoztatást.

A mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt években gyorsan fejlődött, mind a ráfordított erőforrások mennyiségében, mind pedig az outputjaiban mérve.¹ Az Economist becslése szerint 2017-ben 26-szor nagyobb volt a mesterséges intelligencia összeolvadása és felvásárlása, mint 2015-ben.² A megnövekedett befektetések a technikai képességek és képességek gyors növekedéséhez is hozzájárultak. (AI). Az AI-index szerint például a képfelismerés hibaaránya 2010 és 2017 között 29%-ról kevesebb mint 3%-ra esett vissza, meghaladva az emberi teljesítmény szintjét.³

Ezek a gyors előrelépések nem csak a mesterséges intelligenciára vonatkoznak, hanem a robotikára, az érzékelőkre és ezek digitalizáláson keresztüli összekapcsolására is (más néven „Ipar 4.0”). Ezek a fejlesztések számos alkalmazásban kezdtek megnyilvánulni, beleértve az embereket összetett stratégiai játékokon verő mesterséges intelligencia,⁴ chatbotok és virtuális asszisztensek, például Alexa és Siri létrehozásában,⁵, valamint az Amazon új, pénztáros és készpénz nélküli élelmiszerboltjaiban.⁶

Ez egyrészt izgalomhoz vezetett, hogy a technológia képes-e fellendíteni a gazdasági növekedést, másrészt pedig aggodalomra ad okot az emberi munkások sorsa egy olyan világban, amelyben a számítógépes algoritmusok számos olyan funkciót képesek ellátni, mint az ember (például Frey és Osborne 2017; Furman 2016). Néhányan szélsőségesebb nézeteket vallottak. Például Elon Musk úgy véli, hogy „az MI alapvető kockázatot jelent az emberi civilizáció létére nézve.”⁷